Csalóka felszín
(C.B.: Élj a mának! c. könyv verse,
Sz. Zsanett Facebook videomegosztására)

Téli vihar után fagyott a tó,
Partján vastag a jégtakaró.
Boldog gyereksereg: hú de jó!
De a közepén üvölt a fuldokló!

Csalóka felszín, ne ítélj azonnal!
Ki előtted rohangál üdvrivalgással,
Fájdalmát lehet, épp így gyógyítja:
Szerette imént találkozott a halállal.

Örökmorcost haragráncai öregítik,
Csak később tudod meg, miért is.
Kinek adta életét, vagyonát, álmait,
Lelépett; új életét nem meri elhinni.

Hebeg-habog, zavartan viselkedő,
Csak egyedül tudja mutatni, ki ő.
Keze a vásznon remek ecsetkezelő,
Munkája, műve maga lett az ékkő.

Ne higgy hát a felszínt látva soha,
Noha tudni illik, ne mondd: soha.
Hát ne mondd, légy gyakorlatias:
Láss lényeg-igazat, a felszín alatt.
2018.06.17.